Községünk nevét először 1252-ben a szentbenedeki monostor alapításáról szóló okiratban találhatjuk meg.
Mint a zselici falvak többsége, Szenna is egy patak völgyében alakult ki. A települést a Deregélyi patak szeli ketté. A domborzat meghatározta az építkezést is. A házhelyek keskenyek, a házak az úthoz közel, a legmélyebb területen épültek.
Községünk nevét először 1252-ben a szentbenedeki monostor alapításáról szóló okiratban találhatjuk meg. 1443-ban Zana, majd 1446-ban Zenna néven említik. Ekkor a kaposvári várhoz tartozott. 1500-ban Corvin János, Mátyás király törvénytelen fia kapta II. Ulászlótól. Később több földbirtokos tulajdonában volt, mint például a Méreyek, Koroknayak. 1715-től a II. világháború végéig az Eszterházy családé volt a környező erdővel és szántófölddel.
A falut elzártsága miatt elkerülték a történelem nagy viharai.
A községben a földművelés és az állattenyésztés volt a fő foglalkozás. Egy 1695-ös adat szerint "szőleje és bora jó, szántóföldje, rétje szűk, közepes termésű. Erdeje csak tűzifát terem." A sok domb miatt a terület főként szőlő- és gyümölcstermesztésre volt alkalmas. Bár Bél Mátyás az 1770-es években megkóstolva a szennai bort, a következőt írta róla: "Szenna szőlei ecetet könnyeznek". A falu igyekezett gabonából is önellátó lenni. Termesztettek kendert is az itt élők. A környező erdők makkja kiválóan alkalmas volt sertéstenyésztésre. De megtalálható volt kisebb számban a szarvasmarha is. Az istállózó állattartás csak a XIX. században figyelhető meg, amikor is a szarvasmarha tenyésztésére tolódott át a hangsúly.
A nagyobb arányú erdőírtás itt a XVIII. század elején indult meg. Oka a megnövekedett lakosságszám volt. Mivel még így is kevés volt a művelhető föld, a családok arra törekedtek, hogy lehetőleg csak egy gyerekük szülessen. Így a földet nem kellett megosztani, s meg tudott élni belőle a család. Eladó föld csak ritkán akadt a községben. Kialakult az egykézés.
A Zselicben Szenna őrizte meg legtovább ősi viseletét. A néphagyományok is nagyon sokáig éltek itt. A népviseletet az első világháborúig mindenki hordta.
Óriási változások a II. világháborút követően figyelhetők meg. Az addig "alvó" település lassan-lassan ébredezik, modernizálódik. Ezt a fejlődést csak évszámokhoz kötött eseményekkel vázoljuk fel a teljesség igénye nélkül, hiszen e rövid összefoglalásnak ez nem is lehet feladata.
Az elmúlt száz év történe időrendben
1930 - telefon bekötése
1932 - műút megépítése
1936 - orvos letelepítése
1948 - autóbusz forgalom megindulása
1955 - termelőszövetkezet alakítása
1956 - termelőszövetkezet megszűnése
1961 - termelőszövetkezet újjáalakítása
1958 - villamos energia használata
1958 - védőnő alkalmazása
1962 - körzeti ápolónő alkalmazása
1962 - betonjárda készítése
1963 - autóbuszváró építése
1977 - falumúzeum alapítása
1978 - óvoda megindítása
1986 - Szenna Pack Kft alakulása
 Szenna a múlt század hatvanas éveiben |
1990 - Crossbar telefonhálózat
1992 - a nyolcosztályos általános iskola ünnepélyes átadása
1995 - vezetékes földgáz kiépítése
1996 - RLL telefonrendszer
1997 - Szenna- Bárdudvarnok műút megépítése 1998 - Deregélyi-patak szabályozása, a település vízrendezése
1999 - csillagpontos kábeltévés rendszer kiépítése
2000 - gyalog- és kerékpárút kiépítése, Millenniumi Emlékfal elkészítése, Árpád utca aszfaltozása
2001 - az általános iskola részleges felújítása, bővítése, a sportcsarnok alapkőletétele
2002 - az óvoda felújítása, átalakítása